Magyarország legidősebb néptáncegyüttesének mai fiataljai tisztelettel és
szeretettel köszöntik a Tisza Táncegyüttes honlapjának látogatóit!

Bemutatkozásként igyekszünk néhány mozzanatot felidézni az immár hat évtizedes történetünkből. Az emlékek bőséges tárházából nem könnyű a válogatás, hiszen alapításunktól kezdve megszakítás nélkül működve, hazánk legrégebbi amatőr
néptáncegyüttese vagyunk.
Nemzedékek hosszú sora táncolt és muzsikált már az együttesünkben, akiket összeköt a néptánc és a népzene páratlanul nagyszerű élménye.Ezt a hagyományőrzésből, és a tradíciót új értékekkel történő gyarapításából fakadó élményt keresték már azok a középiskolás regős
cserkészek is, akik 1946-ban tánccsoportot alakítottak Szolnokon. Odaadó szorgalmuk, falujáró gyűjtőmunkájuk azonban korán megteremtette az első szakmai sikereket is. A csoport 1948-ban kiemelkedő eredménnyel szerepelt a Gyulai Országos Néptáncversenyen.
Az itt bemutatott „Juhásztánc”-ot az alapítók között figyelemre méltó tehetségével hamar kitűnt Tímár Sándor és Sajti Sándor koreografálta. Néhány esztendő múlva az alapítók közül többen is örökre összekapcsolták életüket a magyar néptáncmozgalommal. Molnár István és Rábai Miklós tanítványaként fejlesztették tudásukat. Ott voltak a Siófokon szervezett
Néptánc Főiskola foglalkozásain és a Színművészeti Főiskola koreográfus
szakának hallgatói között.
Ezek a kiválóan képzett táncosok szerencsére hivatásos művészekként is hűségesek maradtak a szolnoki együtteshez. Tímár Sándor, Sajti Sándor és Várhelyi Lajos több éven át voltak egy-egy időszakban a Tisza Táncegyüttes művészeti vezetői, az együttes arculatát meghatározó koreográfusai. Mi  azaz a jelenlegi utódok  úgy véljük, hogy főként ennek volt
köszönhető az, hogy a próbahelyek és a fenntartók többszöri változása ellenére az együttes az '50-es években, és az azt követő egy-két évtizedben is képes volt megtartani korán kivívott tekintélyét. Az 1953-as évben már 14 műsorszám szerepelt az együttes repertoárján,
amely olyan megyénkbeli gyűjtésből alkotott koreográfiákkal bővül, mint pl.: a „Kun sarkantyús”, a „Pásztortánc”, és az „Ahogy a kunok táncolnak” című művek. Korán kialakult az a művészeti célkitűzés, amely ma is változatlanul az, hogy a szűkebb tájegységünkön túl minél sokrétűbben mutassuk be a magyarság, és a Kárpát medencében vele együtt élő népek
folklórkincsét. E program sikeres megvalósítását számtalan elismerés és kitűntetés jelezte, amelyek közül igen emlékezetes volt az együttes szólistáit jelentő „Ötkölök Táncegyüttes”  KI-MIT-TUD győzelme. Az elmúlt hat évtizedben nemzedékek sora táncolt és zenélt az együttesben. Az újabb és újabb fiatalok nagy szorgalommal és szeretettel foglalkoznak
a néptánccal. Mindezt hajdan s napjainkban is a mindennapi munkájuk, vagy a tanulás mellett vállalják. De már az első táncosok és a későbbiek közül is többen élethivatásuknak választották a néptáncot. Néhányan jeles koreográfussá, és a magyar néptánc-mozgalom vezető egyéniségeivé váltak, így pl. a már említett Tímár Sándor Állami-díjas, Sajti Sándor,
Várhelyi Lajos, Molnár Lajos Liszt-díjas táncművészek, de az együttes tagjai voltak Madarász Katalin, Márkus Ica, Bojtor Imre és Balogh Márton népdal és nótaénekesek is.
Közülük Várhelyi Lajos, aki több éven át volt az együttes művészeti vezetője, 1972-ben megalapította a város első gyermek néptánc együttesét. Ez a csoport a Corvinka Táncegyüttes, amely a Tisza Táncegyüttes legfontosabb utánpótlás nevelő műhelye.
Az 1980-as és '90-es években is olyan jeles művészeti vezetői voltak az együttesnek, mint Erdélyi Tibor az Állami Népi Együttes volt szólistája, vagy Mihályi Gábor Harangozó Gyula díjas táncművész, aki jelenleg az Állami Népi Együttes művészeti vezetője.
Az évtizedek alatt itt muzsikált zenészek közül meg kell említeni Kállai János és Seres Géza kiváló prímásokat, a Sodrás, a Csík, a Dűvő, a Bekecs, a Galga zenekarokat, és tovább sorolni nehéz lenne a műsorainkban közreműködött sok-sok nagyszerű muzsikust. Hasonlóan hosszú sorokat jelentene azok neve, akik táncműveket alkottak számunkra, hiszen az évtizedek során az ország legkiválóbb koreográfusainak csaknem mindegyike dolgozott a Tisza Táncegyüttessel. Táncosaink a hazai és a külföldi közönség előtt egyaránt népszerűek.
Felléptek már Európa csaknem minden országában, és négy vendégszereplés alkalmával Japánban is, ahol legutóbb 2000-ben, a Magyar Kulturális Fesztiválon képviselték hazánkat.
A Tisza Táncegyüttes művészeti vezetője Simon Gyula, művészeti asszisztense Kiss Zsuzsanna pedagógiai díjjal kitűntetett néptáncoktatók, akik egyben a Corvinka Gyermek Táncegyüttes művészeti vezetői.